Keresztény Kérdések

Nagy újrakezdés

2009-12-10T19:27:00.003+01:00

Kedves mindenki!

Sok szeretettel és nagy örömmel szertném bejelenteni, hogy nagy-nagy újrakezdés következik!
Elsősorban a magánéletemben, de remélem ez a blog hangulatán és tartalmán is látszani fog. Például ugyebár a rendszeresség... :)
Mert kösziklára kell építkezni.

Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: és ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. (Mt7,24-25)

Jézus Krisztus ez a kő, az Ő beszédeinek belülről fakadó megtartása, ami az Ő akaratában való járássá lesz. Ez az a más állapot, amire az Úr azt mondta, hogy "a mennyeknek országa tibennetek van". Micsoda ígéret ez!
Imádkozom Istenhez hálaadással, hogy nem hagy el sohasem. Ha elgurulok is, akár a drachma vagy elcsatangolok, mint a juh, ő megkeres, utánam jön és hazavisz. Előbb gondoskodott rólam, mint hogy megfogantam volna, és többet és jobbat adna, bárha befogadnám: igaz gönyört, örömöt és nyugalmat.
Ragaszkodjunk az Úrhoz, ne zárjuk el magunkat a Lélektől, engedjük szóhoz jutni, figyeljünk rá és a részleteket bízzuk csak Rá.

Vannak még keresztények?

2009-04-11T22:07:00.002+02:00

Határozottan állíthatom, hogy igen :)
Tudjuk pontosan Isten ígéjéből, hogy a világ végéig lesznek is, hiszen értük tér vissza Krisztus! Ők változnak majd el és a feltámadott igaz halottakkal elragadtatnak.
Mégis, úgy érzem jogos a címbeli kérdés. Mert sokszor hiányzik a só és a világosság az életünkből és szeretteink, ismerőseink és tágabb környezetünk életéből is.
Mit tehetünk?

Nem tudom, de nekem ez segíett:
Első pontban térjünk vissza Krisztushoz. Ahhoz az emlékhez, amikor félreérthetetlenül megillette szívünket. És ebből a tapasztalatból táplálkozzunk, merítsünk erőt és reményt! Isten azt akarja, hogy nekem és szeretteimnek és mindenkinek jó legyen! Mindenkit el akar vezetni az üdvösség szűk ösvényén az örök életbe!
Táplálkozzunk! A testnek is kell eledel, a léleknek is. Ez az eledel Isten ígéje. Így szólt az Úr Jézus:

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (János 6,53-54)

Ezt általában az Úrvacsorának (vagy az áldozásnak) szertartására szoktuk érteni. Pedig nem! Maga az Úr Jézus magyarázza meg e szavaknak értelmét tanítványainak, akik nem értették, mire utalt mesterük.

A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet. (János 6,63)

Krisztus nem vallást alapított. Krisztus egy életformát hagyott ránk. Ez az életforma:
1) Isten ismerete
2) Isten akaratának teljes engedelmesség
3) Emberek szolgálata önfeláldozással

Éljünk a lehetőséggel! Isten nem ad belépőkártyát a mennyországba. Isten lehetőséget ad.
Nem adja a madár szájába a magot, de lehetőséget ad a madárnak, hogy felcsipegesse azt.
Nekünk sem adja szívünkbe az igazságot, de lehetőséget kapunk, hogy az ígével táplálkozva tisztaszívűekké váljunk.

Adjon az Isten mindnyájunknak ehhez vágyat, erőt és kitartást az Úr Jézus kegyelméből.

Ha a Sátán marad...

2009-03-19T22:57:00.006+01:00

Sokat gondolkoztam már, hogy mit lehet tenni, ha egy bűnömet felismerem (ez már nem semmi önmagában :D) és akarok rajta változtatni, de nem megy.
Nem változik. Újra és újra és újra és újra előjön. Ilyen az emberi természet? Valami irreálisat várok el? Mindenkinek megvan a maga tüskéje, mint Pál apostolnak?
Ezek mind jogos felvetések, de nemrég hallottam valamit.

Hogyan akadályozod meg, hogy az edény belsejében levegő legyen?
Feltöltöd vízzel.

Az edény az ember.
A levegő a bűn, amely láthatatlanul átszövi a világot és mindeneket benne.
A víz Istennek Szent Lelke.

Mit gondoltok erről? :)
Volt esetleg valakinek valami jó tapasztalata ezzel kapcsolatban? Esetleg egy-két bátorítás az Ígéből?

Az Úr áldjon meg mindnyájunkat és pecsételjen el minket dicsőséges visszajöveteléig!

Fontos a Biblia ismerete?

2009-03-03T19:42:00.009+01:00

Sziasztok!

Sok szeretettel üdvözlök minden olvasót és hozzászólót! Bocsánat a késésért. Tehát e heti témánk az írásokról szól.
Az én válaszom (ki fogjátok találni :) ) az, hogy nagyon fontos. A gyakorlatban, szerintem üdvkérdés.

Üdvkérdés lenne a Biblia ismerete??? Abból a szempontból igen, hogy Istent ismerni kell, az Ő szavát ismerni és megtartani kell. De hogyan lehetséges az ismeret? Vannak hagyományaink, szokásaink, köztük szépek is és jók is, amelyek tükrözhetik (és biztos - legalábbis reméljük :) - sokban tükrözik is) Isten akaratát. Ezeket gyakorolva hát megismerhetjük Istent, nemde? Egy probléma azonban marad: ezek emberi eredetűek is lehetnek.

Isten szava viszont biztos, hogy Istentől van! Ha egy akár vallási, akár világi szokásunkat, hagyományunkat összehasonlítjuk Isten Ígéjével és az azzal nincs teljes összhangban, nem Isteni eredetű. Mert a Szent Írást Isten Szent Lelke ihlette, az Ő gondozásában íródott. A szokásaink, hagyományaink meg... ki tudja? Mert mi lehet, hogy rosszul gondoljuk, érezzük, hisszük, valljuk, amit gondolunk, érzünk, hiszünk, vallunk. Pedig Isten jól mondta el, mit akar tőlünk.

Emlékezzünk meg Urunk szavairól:

Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;
És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! (Jn5:39-40)
Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.
Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek? (Jn5:47)
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható) (Jn10:34-35)
A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. (Jn14:21)
Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek. (Jn14:26)
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság. (Jn17:17)

Jézus az írásnak, Isten beszédének, Isten parancsolatainak, az ígenek nagyon-nagyon fontos szerepet tulajdonít.

A jó cselekedetekhez tudnám hasonlítani a Biblia ismeretét. Jót cselekedni sem üdvkérdés abból a szempontból, hogy a törvény cselekedeteiből senki sem üdvözül, mert hit által igazul meg az ember. De a gyakorlatban mégiscsak cselekedeteink alapján leszünk megítélve. Aki bűnben van, nem örökölheti a mennyeknek országát. Pál apostol figyelmeztet erre:

Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,
Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.
Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által. (1Kor:9-11)

A végén lévő reménységben a hangsúly azon van, hogy már nem vagyunk olyanok. És attól reménység, hogy az üdvösség egyáltalán lehetséges. Mert ember saját erejéből semmire sem képes, aminek vége ne a halál lenne. Krisztus egyedül és csak Krisztus orvosság a bűnre.

Hadd zárjam végül gondolataimat a Katolikus Egyház Katekizmusából idézve:

Az Egyház sürgetően és nyomatékosan buzdít minden keresztényt (...), hogy a Szentírás gyakori olvasása révén jusson el "Jézus Krisztusnak fönséges ismeretére" (Fil 3,8). "A Szentírás nem ismerése ugyanis Krisztus nem ismerése (Szent Jeromos)" [DV 25]
A Katolikus Egyház Katekizmusa, 133

Az Úr áldása kísérjen mindnyájunkat e héten is és Ő és egyedül Ő vezessen a mi életünkben Lelke által! Kívánok mindenkinek szép és örömökkel teli, ígével teljes :) hetet!

Hogyan vezet Isten Lelke?

2009-02-23T01:57:00.002+01:00

Sziasztok!

Isten Lelkének vezetését elfogadni kulcsfontosságú. Azt hiszem, üdvkérdés.
De hogyan nyilvánul ez meg a gyakorlatban? Mit találunk Isten Lelkéről az Írásokban? Miből tudjuk, hogy engedünk Isten Lelkének? És mik a jelei, ha nincsen Vele közösségünk?
Tehát... Hogyan vezet Isten Lelke?

Tényleg hiszek Istenben?

2009-02-15T02:18:00.005+01:00

(A címre kattintva eljuttok a hozzászólásokhoz!)

Sziasztok!

Ez a kérdés gyötör az elmúlt két hónapban. Hogy vajon tényleg hiszek-e Istenben? Mert, ha Krisztusban vagyok, tényleg igazából, valahogy másmilyennek kellene lennem. A Lélek munkájának következtében, a jellememnek tükröznie kellene Krisztus jellemét. Cselekedeteimben Krisztusi elveket kellene megvalósítanom. Mindezt szüntelen. Még álmomban is Krisztust kellene imádnom.
És tudom az Írásból, hogy a cselekedetek nélküli hit az ördögök hite.
"Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek."(Jak2:19)
És amikor elsétálok egy ember mellett, legyen az egy hajlékalan vagy épp egy osztálytársam, vagy bárki, néha rádöbbenek, hogy nincs bennem meg az a lelkület, hogy ha rászorul, a házamba bevigyem, enni-inni adjak neki, felruházzam, stb. Hogy valóságban szeressem és segítsek neki. Majd valami hozzáértő szervezet hatékonyan megoldja, nem? Majd imádkozom érte, aztán az Úr majd elintézi, nem?
Mi az, amin le tudjuk mérni a saját hitünket? És ha be kell lássuk, hogy nem üti meg a mércét, mit tehetünk?

Hogyan ismerhetjük meg Istent?

2009-02-08T18:26:00.018+01:00

Először is nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit a blogon! Mindenkit bátorítanék, hogy szóljon hozzá! A címre kattintva eljuttok a hozzászólásokhoz.
Mivel a következő heti kérdés valószínűleg nagyon hosszúra fog nyúlni, most megpróbálom visszafogni magam. :)

Hogyan Ismerhetjük meg Istent?
Egyetlen egy mód van erre: Jézus Krisztuson keresztül.
"Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." (Jn14:6)
Ezt tudjuk, mindig is tudtuk, még latinul is... De valahogy a gyakorlatban, mintha nem lennénk kisegítve ezzel... Pedig rettenetesen szerencsések vagyunk, mert nem nekünk kell megtalálni Istent, mert Isten már régesrég megtalált minket. Isten keres minket most is, mint a bűnbeesett emberpárt az Édenben:
"Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?" (1Móz3:9)
Isten szólni akar hozzánk és szüntelen keres minket. Csak halljuk meg csendes szavát e világ zajában, halljuk meg zörgetését.
"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem." (Jel3:20)

Isten kinyilatkoztatta magát Fiában, a Megváltóban. Ha szemlélődünk e világban, Krisztust keresve benne, hirtelen új összefüggésbe kerül minden. Tekintsünk a természetre, hol szüntelen Isten elerejtett kézjegyével találkozhatunk. Micsoda gazdagság, változatosság, gyönyörűség van a teremtett világban! Szabadság, de mégis rend. Olvassuk el Jób könyvének a végét! Vagy a teremtéstörténetet, ahogyan minden szép rendben, a mi gyönyörűségünkre és hasznunkra elhelyeztetett a maga helyén és idején Isten nagy világrendjében. Mivel tudjuk, hogy a világot Isten Krisztuson keresztül teremtette, biztosak lehetünk benne, hogy a természet csodálatosságában találkozhatunk Krisztussal. Nézzük meg az alábbi gyönyörű részletet Salamon példabeszédeiből, ahol a Megváltóról ír:
"Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben. " (Péld8:22-30)
De nem csak az Ószövetségben van erre bizonyíték, hanem Pál apostol leveleiből is kiderül, többek közt:
"Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,
A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette,

A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban." (Zsid1:1-3; Vö. Ef3:9)

A természet vizsgálódásából azonban nem fogjuk csak részlegesen megismerni Istent. A fenti igeszakaszból az is kiderül, hogy Isten közeledett hozzánk a próféták által is. Röviden arról, hogy mi is a próféta:
A próféta semmiképp sem jós, bár sok próféta jövendölt. Próféta az, aki Isten szemszögéből szól e világról, aki Isten üdvtörténetébe elhelyezi a múltat, a jelent és a jövőt. (A teremtéstörténet is, melyet a hagyomány Mózesnek tulajdonít, így prófétikus írásnak tekinthető, csak épp nem az elkövetkezendőket, hanem a megtörténteket prófétálja el.) A próféták eligazítják Isten népét, megfeddik Isten népét, stb. Ezért nevezték a korabeli zsidók Jézust prófétának, mert megoldást kínált a jelen problémáira. A próféta Isten eszköze, akinek lehet közvetítői szerepe (természetesen egyedül Krisztus a Közvetítő, de pl.: Isten szava a prófétákon keresztül elvezethet Krisztushoz), lehet tanítói szerepe, lehet vezetői-döntéshozói szerepe, stb. (A prófétai könyvek szerzőin kívül az Írás prófétának nevezi pl.: Ábrahámot, Mózest, Illést, de még rengeteg személyről tesz említést; az Újszövetségből pl.: Keresztelő János, Simeon prófétáknak tekinthetők.) A próféta Isten válasza a jelenvaló helyzetre és nagyon fontos szerepet játszik Isten egyházában, hiszen Pál felsorolja a lelki ajándékok közt a prófétaság lelkét (és semmi nem utal arra, hogy ennek az ajándéknak meg kellett szűnnie e történelem során).

A prófétákhoz szorosan kapcsolódik Isten Ígéje, a Szent Biblia. Tulajdonképpen a próféták szavainak írásos emlékei. Bámulatos összhang fedezhető fel a Bibliának többezer év alatt, számos író által született szövegeiben. Nem csoda, hiszen a Bibliának bár sok íroja van, a szerzője egy. Istennek különleges gondja volt a történelem folyamán, hogy ezek az írások változás nélkül, tökéletes épségben fennmaradjanak évezredeken át és hogy az utóbbi párszáz évben mindenhova, minden nemzethez és ágazathoz eljusson.
Az egész Biblia fókuszpontjában Krisztus áll. Az Ószövetségben előrevetítve, az Újszövetségben visszavetítve, de ugyanarra a pontra. Isten legteljeseb kinyilatkoztatása Krisztus élete és halála, majd feltámadása, azaz az evangélium. Mit mond Krisztus az Ószövetségről (a farizeusoknak)?
"Fürkészitek az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy örök életet találtok bennük. Bár éppen rólam tanúskodnak, mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen." (Jn5:39-40, új kat. ford.)
Az írásokon keresztül eljuthatunk Krisztus ismeretére. Persze önmagában az írások ismerete nem üdvözít. A farizeusok fantasztikusan ismerték az írásokat, mégis megtagadták Őt. Azonban az Írás mégiscsak a jelen világ legbiztosabb kinyilatkoztatása Istenről. Érdemes hát Krisztusba vetett hittel, mélyen, szorgalmasan tanulmányozni a Lélek vezetésének segítségével! Fogadjuk meg Péter apostol tanácsát!
"És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;

Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.

Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei."

De nem csak a prófétai írásokban, hanem mindenben szükségünk van a Lélek vezetésére.

És így elérkeztünk talán a legfontosabbhoz mind közül, a Lélek munkájához. Isten Lelke dolgozik bennünk, mindnyájunkban, a legbűnösebb bűnösben is, szüntelen. Munkálkodik bennünk, hogy elfogadjuk Krisztust, még jobban mint eddig. Hogy felkészítsen minket az Ő dicsőséges eljövetelére. Szól hozzánk Isten a lelkiismeretünkön keresztül minden áldott pillanatban, és nekünk hallgatnunk kell Rá. (És egyetlen bűn van, amely nem bocsáttatik meg, a Szent Lélek elleni bűn, amely az, ha nem hallgatunk Rá, ha nem engedünk az Ő munkájának.)
És ha van fülünk a hallásra, szólni fog Isten mihozzánk a világ minden porszemén keresztül. Ha elfogadtuk Krisztust, akkor az életünkben többé nincs véletlen. Istennek terve van velem, még a teremtés előtt beillesztett megváltási tervébe. Isten adja a jót az életemben, és Isten engedi meg valami okból a rosszat is.
"Ímé, én teremtettem a kovácsot, a ki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint: és én teremtém a pusztítót is a vesztésre!" (Ézs54:16)
Minden történés egy-egy isteni lecke számomra, mellyel el kell sajátítanom a mennyeit.
"A kiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg." (Jel3:19)
Ezekkel a leckékkel akar Isten felkészíteni engem az Ő országának eljövetelére, hogy megállhassak Krisztus előtt, mikor visszatér értünk, hogy elmondhassam magamról én is:
"Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát,

És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei." (Jel19:7-8)
És fogadjuk meg időben a leckéket, mert nem tudjuk, mikor jön vissza értünk. Lehet, hogy már el is késtünk. A tíz szűzből ne legyünk a balgák, akik nem gyűjtöttek elég olajat, hanem az eszesek. (Mt25:1-13)

Foglaljuk még egyszer össze az eddigieket. Isten szól hozzánk:
1) a teremtett világ által
2) a próféták által
3) a történelmi Krisztus által
4) a Lélek által a lelkiismeretünkön keresztül
5) minden történésen keresztül, mely történik velünk

Istent megismerni: elfogadni Isten szüntelen hívását. Ha elfogadtuk, kezdjünk el vele járni, azon az úton, amelyen Ő is járt. És ha együtt járjuk végig az utat Vele, akkor fogjuk Őt csak igazán ismerni.

Az Úr tartson meg és vezessen el az ismeretre és áldjon meg lelki küzdelmeinkben minket, mindenkit egyen-egyenként a maga szüksége szerint, hogy legyünk az Ő gyermekeivé. Úgy legyen.

Mi ez a blog?

2009-02-04T21:31:00.013+01:00

Sziasztok!

Ez egy olyan hely az interneten, ahol szabadon megoszthatjuk egymás hitbéli tapasztalatait és előítéletek nélkül megbeszélhetünk fontos, aktuális kérdéseket Istennel kapcsolatban. Mi az Ő akarata és hogyan akarja ezt véghezvinni énbennem? Erre akkor fogjuk megkapni a választ (mégpedig személyesen Tőle, a Szent Lélek irányítása által), ha személyes kapcsolatba kerülünk az Úrral és ápoljuk is ezt a kapcsolatot, ha Istenből és Úrból én Istenem és én Uram lesz. (Jn20:27-29) Tehát először is alaposan meg kell ismerjük Őt.

"Hogyan ismerhetjük meg Istent?"
Ez lesz az első bejegyzés címe. (Vasárnap, azaz ma délutántól.) De először térjünk rá a "Mi ez a blog?" kérdésre. :) A magja az egésznek az, hogy hetente felkerül egy kérdés (nekem van jópár ötletem, de az lenne a legjobb, ha ez a Ti javaslataitok alapján alakulna), amely kérdés igazából megjelöli a témát, amivel azon a héten foglalkozunk. A bejegyzésben én megpróbálom legjobb tudásom szerint meg is válaszolni a kérdést, azonban azt remélem, hogy a dolog amennyire lehet, interaktív lesz, azaz hozzászóltok majd: szerintem így van, szerintem úgy van. A cél: eljutni ezáltal arra, hogy Isten szerint hogy van. :)
Az útvesztőkön való eligazodáshoz kérjük a Szent Lélek vezetését! Ezt mindenki tegye meg személyesen: imában kérve a mi Atyánkat az Úr Jézus Krisztus nevében. És a Lélek jelenlétében pedig forduljunk Isten szavához, a rendelkezésünkre álló legeslegbiztosabb kiindulási alaphoz, a Bibliához. Ezt bárki leveheti a polcról, fönnt van az Interneten is (www.biblia.hu) és hűen számol be Isten akaratáról és a történelemről. Ahogyan Pál apostol mondta:
"A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,
Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." (2Tim3:16-17)

Márpedig mi a cselekedeteink szerint leszünk megítélve.
"Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint." (Mt16:27)
"Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt." (2Kor5:10)
"És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint.
És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint." (Jel20:12-13)

De az Ő végtelen szeretetéből és kegyelméből üdvözülhetünk.
"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn3:16)

Az Úr áldjon meg a mi utainkban és tartson meg minket az Ő napjára. Úgy legyen.