Fontos a Biblia ismerete?

Sziasztok!

Sok szeretettel üdvözlök minden olvasót és hozzászólót! Bocsánat a késésért. Tehát e heti témánk az írásokról szól.
Az én válaszom (ki fogjátok találni :) ) az, hogy nagyon fontos. A gyakorlatban, szerintem üdvkérdés.

Üdvkérdés lenne a Biblia ismerete??? Abból a szempontból igen, hogy Istent ismerni kell, az Ő szavát ismerni és megtartani kell. De hogyan lehetséges az ismeret? Vannak hagyományaink, szokásaink, köztük szépek is és jók is, amelyek tükrözhetik (és biztos - legalábbis reméljük :) - sokban tükrözik is) Isten akaratát. Ezeket gyakorolva hát megismerhetjük Istent, nemde? Egy probléma azonban marad: ezek emberi eredetűek is lehetnek.

Isten szava viszont biztos, hogy Istentől van! Ha egy akár vallási, akár világi szokásunkat, hagyományunkat összehasonlítjuk Isten Ígéjével és az azzal nincs teljes összhangban, nem Isteni eredetű. Mert a Szent Írást Isten Szent Lelke ihlette, az Ő gondozásában íródott. A szokásaink, hagyományaink meg... ki tudja? Mert mi lehet, hogy rosszul gondoljuk, érezzük, hisszük, valljuk, amit gondolunk, érzünk, hiszünk, vallunk. Pedig Isten jól mondta el, mit akar tőlünk.

Emlékezzünk meg Urunk szavairól:

Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;
És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen! (Jn5:39-40)
Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.
Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek? (Jn5:47)

Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható) (Jn10:34-35)

A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. (Jn14:21)
Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek. (Jn14:26)
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság. (Jn17:17)

Jézus az írásnak, Isten beszédének, Isten parancsolatainak, az ígenek nagyon-nagyon fontos szerepet tulajdonít.

A jó cselekedetekhez tudnám hasonlítani a Biblia ismeretét. Jót cselekedni sem üdvkérdés abból a szempontból, hogy a törvény cselekedeteiből senki sem üdvözül, mert hit által igazul meg az ember. De a gyakorlatban mégiscsak cselekedeteink alapján leszünk megítélve. Aki bűnben van, nem örökölheti a mennyeknek országát. Pál apostol figyelmeztet erre:

Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,
Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.
Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által. (1Kor:9-11)

A végén lévő reménységben a hangsúly azon van, hogy már nem vagyunk olyanok. És attól reménység, hogy az üdvösség egyáltalán lehetséges. Mert ember saját erejéből semmire sem képes, aminek vége ne a halál lenne. Krisztus egyedül és csak Krisztus orvosság a bűnre.

Hadd zárjam végül gondolataimat a Katolikus Egyház Katekizmusából idézve:

Az Egyház sürgetően és nyomatékosan buzdít minden keresztényt (...), hogy a Szentírás gyakori olvasása révén jusson el "Jézus Krisztusnak fönséges ismeretére" (Fil 3,8). "A Szentírás nem ismerése ugyanis Krisztus nem ismerése (Szent Jeromos)" [DV 25]

A Katolikus Egyház Katekizmusa, 133

Az Úr áldása kísérjen mindnyájunkat e héten is és Ő és egyedül Ő vezessen a mi életünkben Lelke által! Kívánok mindenkinek szép és örömökkel teli, ígével teljes :) hetet!