Sziasztok!
Isten Lelkének vezetését elfogadni kulcsfontosságú. Azt hiszem, üdvkérdés.
De hogyan nyilvánul ez meg a gyakorlatban? Mit találunk Isten Lelkéről az Írásokban? Miből tudjuk, hogy engedünk Isten Lelkének? És mik a jelei, ha nincsen Vele közösségünk?
Tehát... Hogyan vezet Isten Lelke?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Hogyan vezet Isten Lelke?
VálaszTörlésEddig úgy látszik sehogyse :) De a viccet félretéve, ha nem is ír senki, én azért hozzászólok. Egy pár személyes tapasztalatot szeretnék megosztani veletek.
Életemben először akkor töltött el Isten Lelke, amikor egy kedves ismerősömmel - akkor még egy idegen ismeretlen - az éjszaka közepén összebarátkoztunk, sokat beszélgettünk, majd pirkadatkor elindultunk kirándulni.
Ez az ismerősöm bátran, őszintén, óriási hittel és erővel beszélte Istennek dolgait. A prófétaság lelke volt vele. Nagyon érdekes, mert konkrét szavakra vagy mondandóra nem nagyon emlékszem már, sőt akkor sem igazán értettem, miről beszél. De éreztem, hogy ebben valami csoda van.
Egy mezőn álltunk meg épp pihenni, mikor egyszercsak elöntött valami olyan békesség és azelőtt ismeretlen öröm, hogy minden fáradtság dacára szaladni, ugrálni, énekelni támadt kedvem. Úgy éreztem, hogy megnyílott az ég felettem, mint a népdalban. :) Új, csodálatos hangon szólított meg a világ, bármerre is néztem. Jókedvemben levettem a cipőmet és mezítláb folytattam tovább az utat. :) Ez a tapasztalat indított el az útkeresésen.
A második nagyon emlékezetes élményem az volt, amikor eldöntöttem, hogy megkeresztelkedem. Pontosabban nem is én döntöttem el. :) Amikor elkezdtem rendszeresen olvasni a Bibliát - fél évvel azután, hogy az ágy mellé került és minden este úgy feküdtem le aludni, hogy majd holnap tényleg elkezdem, tehát mire egyszer végre elkezdtem - nem jutottam sokáig. A teremtéstörténet után az első nemzetségfa törzsével frontálisan ütköztem. Áttértem hát az Újszövettségre, de ott sem haladtam messzire. A hegyi beszédnél ugyanis elakadtam.
Boldogok a... micsoda? Kicsodák? A lelki szegények? Az meg mi? És miért lelki? És miért szegény? :) Innentől kezdve minden este újra és újra elolvastam a hegyi beszédet (persze csak miután eljutottam odáig, hogy egybe el tudjam olvasni... mert eleinte fél fejezetenként belealudtam). És ez ment úgy egy hónapon keresztül. Egy-egy este persze el-elmaradt, de vágytam rá, nyúltam a Biblia után lefekvéskor.
Egyik ilyen este történt, nem tudom hol tartottam a szövegben, de már nem is olvastam, hanem imádkoztam és akkor egy fényes érzés töltött el. És onnantól kezdve tudtam, hogy meg kell keresztelkednem és el kell rendeznem a múltam.
De az átlagos hétköznapokban a lelkiismeretfurdalásból tudom, hogy Istennek gondja van rám :) Nem hagy egyedül, hanem vezet. És egy érdekes dolgot figyeltem meg azután, hogy felhívták rá a figyelmemet. A Bibliából az olvasható ki, hogy a Lélek mindig a Szent Íráson keresztül - legalábbis ahol az rendelkezére áll - "irányít". És rádöbbentem, hogy az én életemben is! Amiket most elmeséltem, abban is először élőbeszédben hallgattam az ígét, másodszor pedig Bibliát olvastam.
A Szent Lélek az Ígén keresztül hat. Figyeljük meg Jézus szavait:
"Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek." (Jn14:26)
"...eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek." Isten csak azokat a magokat tudja kikelteni bennem, amelyeket én befogadok! Ehhez pedig nekem jó földnek kell lennem. (Magvető példázat: Mt13:3-23)
De gondoljunk bele! Imádkozni is az ígéből tanulhatunk meg! Így tanított Jézus:
"Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk ki vagy a mennyekben..." (Mt6:9)
Szokás beszélni ihletett írásról, hogy a Biblia a Szent Lélek ihletésére, annak gondozásában íródott.
"Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei." (2Pt1:21)
Hogyan értsük meg a mennyeit a földivel? A lelkit a testivel hogyan fogjuk fel?
Szükséges hát beszélni ihletett olvasásról is. Csak Istennek a vezetése által érthetjük meg Isten Ígéjét.
A Szent Lélek elleni bűnt - az egyedüli bűnt, amit nem bocsát meg Isten - nem csak akkor követjük el, ha nem hallgatunk a lelkiismeretünkre. Akkor is vétkezünk a Lélek ellen, ha nem vagyunk hajlandóak megérteni Isten szavát, az Ígét. Vagy esetleg még befogadni sem vagyunk hajlandóak. Ha nincs fülünk a hallásra. Ha kedvünknek való tanítót keresünk, mert viszket a fülünk. Ha elutasítjuk Isten aktuális üzenetét.
De hol találhatjuk Isten ígéjét? Minden könyvespolcon, amin rajta van a Biblia. Csak olvasás közben engedjük a Lelket, hogy hasson ránk.
(Természetesen a jó ígehirdetést is meg kell említeni - hiszen nem véletlenül hívják ígehirdetésnek. De egy jó beszélgetés is, ha Isten jelenlétében, ide tartozik.)
Az Úr legyen velünk mindenkor, a hétköznapjainkban is és pecsételjen el az Ő Lelkével az Ő dicsőséges napjára.
Remélem lesznek még hozzászólások. Ha pedig valaki egy másik kérdést szeretne felvetni vagy egy új témát szeretne javasolni, akár e-mailben akár egy hozzászólásban nyugodtan megteheti. Függetlenül attól mi van meghirdetve, ebben az esetben azzal a kérdéssel folytatnánk. Sziasztok, minden jót,
M
Az Isten-kapcsolat számomra legfontosabb jelzője a gyermekség. Nincs nagyobb ajándék, mint hogy Isten gyermekei vagyunk, s Ő, miként a jó szülő, irányítgat minket. Szeretettel és elnézéssel követi minden egyes ügyetlen léptünk, mi pedig csetlünk-botlunk, s kapaszkodunk a kezébe, s nem győzünk hálálkodni, hogy újból és újból vigasztalva segít fel minket minden esés, elbukás után.
VálaszTörlésS hogy hogyan vezet? Pontosan az orrunknál fogva. :) Ha arcunkat felé fordítjuk, nem eshetünk el. Ha viszont nem bízunk az Ő vezetésében, és lépten-nyomon a földet fürkésszük, hogy vajon milyen akadályokba fog legközelebb beleakadni a lábunk, észre sem vesszük, és hopp, már koppantunk is.
Olyanoknak kell lennünk, mint a jó gyermeknek, akinek minden vágya, hogy szülejére hasonlítson: a szeretet és igazság tanítását eltanulni a Jóistentől, s remélni, hogy végül jutalmul majd ölébe vesz minket…
Kedves Sök!
VálaszTörlésKöszönjük, hogy megosztottad ezeket a szép gondolatokat velünk. Adja Isten, hogy tényleg szófogadó, rendes gyermekek legyünk.
"A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba."(Mk10:15)
Remélem a jövő héten is olvashatjuk majd hozzászólásod.